|
A projektet bemutató könyv
A Dráva négy mellékágának élővilága és rehabilitációja című könyv
letölthető ide kattintva (PDF, 11 MB)
Meghívó a projekt záróeseményére
A Dráva négy mellékágán állhatnak vissza az eredeti állapothoz közelítő áramlási viszonyok. A fejlesztésnek köszönhetően a mellékágakat újra birtokba vehetik a sodrást kedvelő védett halfajok is, amelyek a Dráva egyik fő természeti értékeit képviselik. A „Water and Life for Drava and Vuka” címet viselő beruházás a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazatóság és a Hrvatske Vode vezetésével, a horvát-magyar IPA program pályázati támogatásával valósul meg.
A Dráva téli alacsony vízállása kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság elindítsa a négy drávai mellékág rehabilitációját célzó IPA-pályázat kivitelezését. A tervezési és beszerzési szakasz a munkaterület átadásával tavaly év végén lezárult.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazatóság és a Hrvatske Vode szervezetek vezetésével 2010-ben nyújtották be az IPA pályázatot „Water and Life for Drava and Vuka” címmel. A beruházás a Duna-Dráva Nemzeti Park területén négy mellékágat érint: - a Drávatamási-felső, a Drávatamási-alsó, a Tótújfalui és a Drávapalkonyai mellékágat. A kivitelezés várhatóan 2013. márciusára fejeződik be, a munkák magyar oldalon 1.323.300 euróba kerülnek, melynek 85%-a Európai Uniós, 15%-a hazai finanszírozású.
Korábban úgy szabályozták a folyót, hogy elzárták a most újjáéledő mellékágakat, általában a torkolat közelében. Ennek azonban az lett a következménye, hogy megváltozott a mellékágak vízjárása. A korábban – főként a somogyi szakaszon – gyors folyású, kemény, kavicsos aljzatú mederből egy lassan áramló, az év jelentős részében holtág jellegű, lassan feliszapolódó terület jött létre. A pályázat keretében megvalósuló élőhelyrehabilitációs beavatkozás célja az, hogy a mellékágakban az eredeti állapothoz közelítő áramlási viszonyok alakuljanak ki, és ezeket az ágakat újra birtokba vehessék azok az áramláskedvelő, védett halfajok is, melyek a Dráva egyik fő természeti értékeit képviselik. Ilyen például a magyar bucó, a német bucó, a leánykoncér, vagy a selymes durbincs. E halfajok a Natura 2000 hálózat jelölő fajai.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy korábbi tanulmányban megvizsgálta a drávai mellékágak rehabilitációs lehetőségeit. Ez adja a mostani beavatkozás vízügyi alapjait. A projekt keretében részlegesen megbontjuk azokat a kövezéseket, amelyek korábban a mellékágak elzárását szolgálták. A kisvizes időszakokra is gondolva az átépített kőművekbe átereszek kerülnek, amelyek a Dráva alacsony vízállása mellett is biztosítják a kapcsolatot a főmeder és a mellékág között. Emellett azokat a mederszakaszokat is kikotorjuk, amelyek az elzárás után jelentősen feliszapolódtak. Az így eltávolított zagy visszakerül a Dráva fősodrába. Mivel a folyó vízhozamához képest csekély mennyiségről van szó, így nem kell attól tartani, hogy az üledékből esetleg zátony képződik a főmederben. Az élőhelyrehabilitációhoz tartozó műszaki megoldásokat olyan paraméterekkel tervezték meg, hogy az sem az árvízi biztonságot, sem a hajózhatóságot nem veszélyezteti.
A kivitelezési munkák mellett a pályázat részeként elkészül egy tanulmány is a mellékágak élővilágáról, valamint a jövőben új monitoring eszközökkel tudjuk folyamatosan figyelni a meder fejlődését. A közvetlen természetvédelmi célon túl a pályázattól azt is várjuk, hogy az egyedülálló drávai táj fenntartásán keresztül hozzájárul majd az ökoturisztikai vonzerő fejlesztéséhez is.
Információ: Parrag Tibor, osztályvezető
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Természetmegőrzési Osztály. Tel.: 30/377-3425
A projektet bemutató kisfilm
A helyszín és a munkálatok bemutatása képekben
Drávatamási-alsó mellékág űrfelvétele Drávatamási-alsó mellékágon tervezett beavatkozások Mellékágat elzáró kőművek (eredeti állapot) Mellékágat elzáró kőművek (eredeti állapot) Küszöbszint süllyesztés az elzáró kőművön Mellékág torkolati szakaszának kotrása
|
