magyar english
Térkép

 
 
 
Mentés
Mentés
Facebook
Videók, fotók
 
 
 
 
 
NATURA2000 fenntartási tervek
 
KooKoo - az éneklő óra

Fontos
A honlapon található fotók szerzői jogi oltalom alatt állnak. Felhasználásuk, másodközlésük csak írásos megállapodás aláírását követően lehetséges.

Jelen honlap a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos honlapja (www.ddnp.hu). Az egyéb más oldalakon található, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal kapcsolatos információkért nem vállalunk felelősséget.
 
Programjainkon mindenki saját felelősségére vesz részt. A résztvevők tudomásul veszik, hogy a programokon kép-, illetve videofelvétel készülhet. A részvevők a programokon való részvételükkel hozzájárulnak a kép-, videofelvétel készítéséhez, és annak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság weboldalaira és Facebook oldalaira történő feltöltéséhez, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációjához, marketingjéhez történő időbeli korlátozás nélküli felhasználásához.
» Baranya » Pécs - Pintér-kert Arborétum
Pécs - Pintér-kert Arborétum
 


Pintér-kert


Bánáti bazsarózsa


Pintér János, az alapító


Szobor a kertben


A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta.

A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János, botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét.

A gyűjteményes jelleggel telepített lombos fák, örökzöldek, cserjék és évelők mellett a kertben kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók, pirítógyökér, sőt megcsodálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa is. Jelentős értéket képviselnek az orchideafajok, valamint látható a kertben a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható.

Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást: a Pintér-kert a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettye Oktatási Központjában zajló foglalkozások, táborok gyakorlati foglalkozásainak állandó helyszíne. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozza a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttese, az aranyhalas medence a vízköpő puttóval. A kertben elhelyezett kőszobrokat a Nagyharsányi Szoborparkban készítették hazai és külföldi szobrászművészek az 1960-as, 1970-es években.

A kert növénytani értékei miatt 1977-től országos Természetvédelmi Terület, 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része.



Az arborétum részei

Az alsó rész a gyűjteményes kert. A közel száz évvel ezelőtt létrehozott arborétumnak csupán ez a része volt megtekinthető a 2013-ban lezajlott rekonstrukciót megelőzően. A látogatók kanyargós utakon, lépcsőkön haladva barangolhatják be a kertet, megcsodálva a fás- és légyszárú növényeket, a két kis tavat, valamint a Nagyharsányi Szoborparkban készült műalkotásokat. A kert bejárati részén található a főként vakok és gyengénlátók számára kialakított "illat- és színkert". Az alsó kertrész felső határát a filagória jelzi, ahonnan átlátás nyílik a Havi-hegyi kápolnára és Rétfalvi Sándor corpusára.

A felső rész, mely 2013 őszétől látogatható, a jellegzetes mecseki karsztbokorerdő látványát kínálja a vendégeknek. Rekonstrukcióját és megnyitását követően a kert ezen parkerdő jelleget kapott részének első számú attrakciója a természetes vegetáció és a városi panoráma. A parkerdő és természetszerű bokorerdő jelleg megőrzése mellett a gyűjteményes karaktert folyamatos telepítésekkel fokozatosan itt is kialakítjuk. A kertnek ez a része igen meredek, a szintkülönbség néhány száz méteren belül több mint 70 méter. Jól megfigyelhető, hogy a meredek lejtő vékony talajában megkapaszkodó fák (Pl. tölgyek) magas koruk ellenére igen kis méretűek. A hegyoldalra felkúszó kőrakások látványa a régmúlt korok szőlőművelésének nyomai - a gazdák a szőlőskertjüket határoló mezsgyék mellé hordták egykor a kapálás közben felszínre került köveket. A hegyoldalon több kilátópont is található, ahonnan a Tettye és a környező területek látványa tárul a látogatók elé. A kert ezen részének meglátogatásához strapabíró lábbeli (túracipő, túraszandál, sportcipő) viselése ajánlott.



Elhelyezkedés, kapcsolat

7625 Pécs, Tettye tér 9. [TÉRKÉP] [Google Streetview]
Tel.: 72/517-200
Foursquare



Nyitva tartás


március 1 - október 31.: munkanapokon H-Cs: 8.00-16.00, P: 8.00-13.30
Szo-V és ünnepnapokon: 10.00-18.00
november 1 - február 28.: munkanapokon H-Cs. 8.00-16.00, P: 8.00-13.30



Belépő

400 Ft/fő, 6 éves kor alatt ingyenes
- NOE tagsági kártyával a 3. és további 14 év alatti gyermekek ingyenes belépésre jogosultak

Kedvezmény a  Pintér-kert Arborétum és a Tettyei Mésztufa-barlang látogatásához kapcsolódóan: a két bemutatóhely kombinált jeggyel, kedvezményes áron látogatható.
       
- Kombinált felnőtt belépő: 1450 Ft/fő
- Kombinált diák belépő: 1150 Ft/fő (14 éves kortól)
- Kombinált nyugdíjas belépő: 1150 Ft/fő (nyugdíjas igazolvánnyal)
- Kombinált gyermek belépő: 900 Ft/fő (6-14 éves korig)



Szakvezetés

Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőség van szakvezetés igénybevételére.
A szakvezetés díja hétköznap 3000 Ft/csoport, hétvégén és ünnepnapon 5000 Ft/csoport.

 

Madarászat a Pintér-kert Arborétumban

A program során az érdeklődők madarász szakember segítségével ismerhetik meg az énekesmadarak életmódját, szokásait, és a madárgyűrűzés gyakorlatába is betekintést nyerhetnek.
Program időtartama: 1-2 óra
Helyszín: Pintér-kert Arborétum, 7625 Pécs, Tettye tér 9.
Részvételi díj: 400 Ft/fő
Hasznos: A program költési időszakon kívül, augusztus 1- március 31. között kérhető.



Esküvői fotózás


Ezúton hívjuk fel az esküvőre készülődő fiatal párok figyelmét arra, hogy Pécsett, a Tettyén található, Pintér-kert Arborétumban lehetőség van esküvői fotók készítésére, csodálatos természeti környezetben, virágok, különleges szépségű fák között. A fotózásra az arborétum nyitva tartási idejében van lehetőség, előzetes bejelentkezést követően. A fotózáson maximum 5 fő részvétele engedélyezett.
Az arborétum rendelkezésre bocsátásának díja:
- nyitvatartási időben bruttó 5.000 Ft/alkalom,
- nyitvatartási időn kívül bruttó 10.000 Ft/alkalom.
A díj a helyszínen a pénztárnál fizetendő.
5 fő feletti létszám esetén a hatodik és további személyeknek normál belépődíj fizetendő.



Érdekességek a Pintér-kertben található növényekről

Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica)
A Mecsek legféltettebb és az egyik legszebb lágyszárú növénye. Április második felében nyíló bíborpiros virágaiban kevés a sziromlevél, sok a sárga porzó és ötágú termő található. Hazánkban csak a Kelet-Mecsek területén él, a félárnyékos helyeket kedveli. Leginkább a cseres-tölgyesek növénye. Fokozottan védett, eszmei értéke 250.000 Ft. Nevét Paenről a görög istenek orvosáról kapta. Gyökerének görcsoldó főzetét egykor ugyanis epilepszia gyógyítására használták

Szarvas bangó (Ophrys scolopax)
A bangók sajátosan specializálódott növények. A virágok mézajkai sötétbarnák, mintásak, mint egy dongó, ráadásul még szőrösek is, sőt olyan illatot (feromont) árasztanak, mellyel a nőstény csalogatja a hímeket. A becsapott hímek addig keresgélnek, míg a virágpor csomagot elszállítják. A szarvasbangó mézajkán "két szarvacska" található, mely a névadásban szerepet kapott. A Pintér-kertben a karsztbokorerdőben viszonylag sok található belőle. Fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft. A szarvasbangó és a majomkosbor előfordulása miatt kapott a kert 1977-ben országos védettséget.

Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus)
Feltűnő, mással össze nem téveszthető örökzöld, védett növény. A csodabogyó nevet azért kapta, mert azt hitték csoda történt és a levelén hozza a virágát és a termését. Az ellaposodó szára (fillokladium) szúrós hegyű. Ezt a tulajdonságát kihasználva régen a kamrába az ételre tették, így az egerek nem dézsmálták meg azt. A népi elnevezése egértövis. A növény apró csillag alakú virágaiból őszre piros bogyók fejlődnek ki. A növény minden részének gyulladáscsökkentő, érszűkítő hatása van.

Jerikói lonc (Lonicera caprifolium)
A Dél-Dunántúlon főleg száraz tölgyesek szélén, bokorerdőkben fordul elő. Kapaszkodó szárú, 4 méterig felfutó cserje, hamvas levelei átellenben állnak. A virágzó ágakon a fellevelek, mint egy gallér összenőttek, ezen helyezkedik el a virágzat. A bimbók csillárra emlékeztetnek. A sárgásfehér vagy rózsás kétajkú virágok pompásak és illatosak. Termései borsó nagyságú korallpiros ikerbogyók. Termése augusztusban érik, szeptemberben le is hullik. Melegkori reliktum növényünk. Védett, eszmei értéke: 5.000 Ft.

Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum)
Mediterrán elterjedésű faj. Kis termetű, gyakran elfekvő növényünk. A "lónyelv" a fillokladium, ezen találhatók a levelei kis nyelvecske formájában. Kora tavasszal nyílnak apró zöld virágai a murvalevél tövében, majd ősszel érnek meg a piros termései. Akár kettő vagy három bogyó is lehet egy helyen. Jóval ritkább, mint a szúrós csodabogyó, így eszmei értéke: 10.000 Ft. Szintén örökzöld.

Pirítógyökér (Tamus communis)
Kétlaki növény, vagyis az egyik növényen csak porzós, a másikon csak termős virágokat találunk. Apró, zöldes virágai nyúlánk laza fürtökben helyezkednek el. A levelei nagyon jellegzetesek: fényesek, mélyen szíves vállúak, háromszög alakúak. A szára balra csavarodva kapaszkodik a mellette álló növényekre. Melegkori reliktum. A jamszgyökérfélék családjába tartozik, a Keszthelyi-hegységben éri el elterjedésének északi határát. Védett, eszmei értéke: 2.000 Ft. Elnevezése valószínűleg onnan származik, hogy aki megeszi a piros bogyóját az mérgezést kap, belázasodik. A lázas gyerek arca, pedig piros.

Tiszafa (Taxus baccata)
Magyarországon őshonos növény. Örökzöld, tűlevelű, nagyon hosszú életű (500-1000 év) és igen lassan növő cserje, vagy kisméretű fa. Fája fénylő vörösesbarna, kemény, tömör. Beltéri szobrok, intarziás bútorok készítésére használják még ma is. Az ágai rendkívűl hajlékonyak, így íjak készítésére használták, főleg Angliában, ezért hazánkból oda exportálták. A növény minden része erős mérget tartalmaz, kivéve a piros magköpenyt. A mérgezés tünete egy órával a fogyasztás után jelentkezik, az emberi szervezetben az érfalak feloldódnak, súlyos esetben a szív is.

Virágos kőris (Fraxinus ornus)
Kis termetű fa, gyakran cserje méretű marad. A karsztbokorerdő koronaszintjében jellemző. Mannakőrisnek is nevezik, mert kérgét megsértve édes nedv szivárog belőle, ez a mannacukor alapanyaga. Melegigényes, ezüstszürke rügyű, páratlanul szárnyalt összetett levelű, vörösesbarna lependék termésű növény. Lombja ősszel sárga vagy ibolyásvörös.

Cserszömörce (Cotinus coggygria)
A törökök hozták Pécsre, bőrcserzésre. A parókafa nevet azzal érdemelte ki, hogy mintha "vattapamacsok" lennének rajta. A virágai között meddő virágok is vannak, ezekből tollszerű képződmények lesznek. Ősszel gyönyörű, kárminpirosra színeződnek a levelei. Meleg- és fényigényes cserje. Fája élénksárga, intarziakészítésre használják. A növényt gyógynövényként is használják, a belőle készült szájvízet ínygyulladás csökkentésére alkalmazzák.

Majomkosbor (Orchis simia)
A kosborok az orchideafélék közé tartozó, érdekes és meglehetősen ritka növények. A hazai fajok talajban gyökereznek. A 20 cm magas növénynek levélrózsája van. A fürtben a virágok a megszokottól eltérően felülről kezdődően nyílnak ki. A mézajkai egy-egy majomra hasonlítanak, mindegyiknek van feje, két karja, két lába és egy rövid farkincája. A Mecsekben leggyakrabban a karsztbokorerdőkben nyílik. A kertben nagy egyedszámban fordul elő, sőt a ritka fehér színváltozat is megtalálható. Védett faj, eszmei értéke 10.000 Ft.

Mentés
Mentés
   
 
2019. 07. 09. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design